nagyon nagyot akartam írni, de akárhogyan cizellálok, forgatom a szívemben a gondolatokat, rakom össze az elmúlt hetek, hónapok történéseinek tégláiból és az érzések malteréből kevert stabil és szép falat, nem tűnik a leírandó épület egy Taj Mahal-nak. Valójában még egy…

Írtam (legalábbis azt hiszem, írtam. Ha nem, akkor csak Maxinának beszéltem) arról, hogy milyen "könnyű" az élet, amióta próbálok kilábalni a függőségemből. Túl könnyű. Gyanúsan könnyű. Ha valami ennyire jól megy, ha ennyire nincsen izzadtságszag és erőlködés, az talán…

Első ülésem lefőbb tapasztalata a csalódottság. A függő csoport sajnos sokkal jobban hasonlít egy keresztény legényegylet templomon kívüli gyónáspartijára, mintsem felnőtt emberek bátor, őszinte és interaktív összejövetelére. Semmi bajom a vallással, természetesen. A hittel…

Megígértem, hát elmondom most. Vagyis: megpróbálom elmondani. Előszóként annyit még: Max valamikor serdülő korában (pre-pubertás korban, mondta volt B***, a terapeuta szakszerűen...) szépen nekiállt, és szétválasztotta az érzelmeket a szextől, a testiségtől. No mármost ez…

Már írtam, hogy milyen szerepe van kettőnk kapcsolatában a dúdolásnak, és különösen az alternatív-underground zenéknek. Most is, ahogy gondolkodom, elmélkedem, filozofálgatok (és közben azért egy kedvencsüteményt is összedobok estére), most is ott hullámzik valami az agyamban.…

Az ember mélyen van, bizonyos szempontból nézve. Sőt: szempontokból, így, többes számban. A megélhetés, a létbiztonság, az egészség, a jövő, a munka, az alkotás, a gyerekek...És ha ez nem elég, még rakhat magára extra terheket is: ott az impotencia, a korai magömlés, a…