ott állunk a swinger-klubban. csak mi ketten. szauna estre mentünk, valentin napra kaptam.

vidáman csevegek a tulajjal, meg a szaunamesterrel. jól érzem magam. egyáltalán nem zavar, hogy ketten vagyunk. az élmények minőségét számomra nem az adja meg, hányan vesznek részt benne. 
van medence is. kellemes a víz. úszom egyet meztelenül. 
megmutatják a klubbot. egész hangulatos. kis fülkék a medence partján, kajütszerű az egész. teccik. 
lelkes vagyok. egyszerűen jól érzem magam. és! lehet dohányozni is. perfekt. 
úgy érzem magam, mint egy kastély úrnője. hihhetetlen......
beszélgetünk, mikor jön a két masszőr. egy férfi és egy nő. kiderül egy pár. a tantraszex hívei és erotikus masszázst csinálnak. beszélgetünk vagy másfél órát. kiderül a lány is megküzdött a saját félelmeivel, a vetélytársnő képével. mesélnek párokról, hogyan segítették őket az úton, hogy megtalálják a saját intimitásukat. és hogyan tudtak eljutni oda, hogy a másik öröme számukra is örömet jelentsen, még akkor is, ha nem ők a forrásai. 

óóóóóóóóóóóóó, igen! ezt szerettem volna mindig, de annyira távol vagyok tőle és annyira nem tudtam, hogyan fogjak hozzá. 
neten összeszedett párok? ugyan! és ha öt perc után azt mondom most elég? ők a saját örömükért jönnek. nehéz négy ember vágyait összehangolni. 
de ez a páros arra szövetkezett, azért van, hogy a "vendéget" segítsék. itt elmondhatom, a félelmeim. itt megmondhatom meddig szeretnék elmenni. bármikor mondhatom, hogy stop. bármikor kezdhetem és abbahagyhatom. ráadásul megvan hozzá a tapasztalatuk, az érzékenységük ezen a területen. sok kérdést teszek fel. mindre nyíltan válaszolnak. 
egyszerűen lenyűgöznek. és a lehetőség! hogy igen, itt van! megtaláltam, rábukkantam arra, amiről azt gondoltam, hogy nem létezik. egy lehetőségre, ami kimozdít abból a totális NEM-ből, amibe max mellett beszorultam. mert azt érzem, itt nem lesz állandó nyomásgyakorlás, hogy már mikor és már hajrá, meg itt ez a mézes punci, meg ott az a kis sub, meg itt ez a páros, meg ott az a pillangós pina, na, mi van? neked semmi se jó? (miközben világosan elmondom százszor, hogy nem hagyom magam terrorizálni és csak akkor és csak abba megyek bele, amiről azt gondolom nekem is jó. nőket pedig ne szerezzen NEKÜNK!!, mert ha én nőt akarok, majd szerzek. ha pedig szerez, ne bújjon a NEKÜNK mögé. vállalja fel, hogy NEKI! kell.)

és azt is érzem, hogy itt lehetőség lesz úgy nyitni, hogy közben egy csomó mindent tanulhatunk figyelemről, intimitásról, a másiknak való örömszerzésről, miközben mi szabjuk meg a tempót. 

lelkes vagyok. egyszerűen nem hiszem el, hogy milyen jó ez az este!!!!

elmegyünk szaunázni, megbeszéljük, hogy szólunk, ha szeretnénk masszázst. 

szaunamester csak velünk foglalkozik, mert csak ketten vagyunk. sós és mézes bedörzsölés, illóolajos felöntés....isssstenem!!! mennyire imádom én ezt! közben pihi az egyik szobában. 

szexmentes nap, hirdetik az oldalon. az első öt percben a tulajjal való összebarizásom alkalmával tisztázzuk, persze...., hát...., ha akar valaki szexelni, akkor mit is tehetnének....mondja széles, pajkos, ámde barátságos vigyorral!!!

ajvé! baszki! mienk a swinger!!!!

este 11 mire végzünk a szaunázással. nyitásra mentünk. masszázs? kérdem. 
nincs már rá idő, mondja max. őt frusztrálná, ha időre menne az egész. nem értem, mondom: 30 perc. 
kis vita. kiderül masszőr fiú már elment aludni, vitáskérdés letudva, megoldotta helyettünk. javaslom menjünk be egy kajütbe, pihenjünk, kicsit beszéljünk. 

elmondom mit érzek. elmondom mennyire jó volt,  és végre azt érzem, megtaláltam amit kerestem és mennyire lelkes vagyok. 

max nem. összeveszünk. útban hazafelé a kocsiban azt mondom: 

olyan, mintha minden örömömre féltékeny lennél. ha azt mondom valamit szeretnék, ellenállsz. ha valami jó történik velem, addig mész, míg szarul nem érzem magam. mintha azt szeretnéd, minden örömömnek csak te legyél a forrása és csak te határozhasd meg, mi az az öröm. ha pedig valami bánt, vagy sért, csak azért is csinálod. mintha kéjelegnél abban, hogy bántasz. 

szeretsz? hogyan? nekem jut minden nyűg, minden szar. az idegen nőknek a rajongás és az udvarlás. nekem nem, mert én a szerelmed vagyok. velem élsz. ennyi nem elég???!!! kérdezed felháborodva. miközben nekik jut az ömlengés a mézes pinájukról, amit sose láttál, szagoltál;
nekem meg az: ülj bele baba, ma este fáradt vagyok. bocs, hogy ettől nem élvezek el háromszor. 

nő, vagyok, mint a többi!!! és szeretném is annak érezni magam!! mint a többi. ja, hogy nekik hazudsz? tényleg?!!! akkor mitől bizseregsz bele? 
és ha nekem mondanád, miért éreznéd megalázónak? nem az a megalázó, hogy másoknak hazudod, de a szerelmednek mondani nem tudod?
vagy a fantázia világa sokkal szebb, mint a valóság? olyan pinát és olyan csoportszexet képzelsz, amilyet csak akarsz, miközben a saját valóságos életünkre már nem jut idő a virtualitás hajszolása mellett?

hogy is van ez?!!!! 

A PICSÁBA!!!!  HOGY IS VAN EZ??????!!!!

látszat-emberekkel látszat-intimitás mögé bújva elkerülni a valódit????

ne reménykedj max. nem hagyom. 

és legfőképpen: 

NEM ADOM FEL!!!!