Majdnem három hónapos szünet után szexeltem magammal újra, tegnapelőtt. Leginkább a kíváncsiság vezetett: az utóbbi napokban ugyanis azt vettem észre, hogy egyre kevésbé vagyok képes "elvonatkoztatni" szeretkezés közben, és - emiatt-e vagy sem, nem tudom... - egyre rövidebb idő alatt következik be az ejakulációm. Ami ugye az esetek nagy részében kellemetlen lehet a a partner szempontjából, aki (még) nem jut orgazmushoz. Arról már nem is beszélve, hogy egy olyan túlgondolós-túlkombinálós, tökélyhajszoló marhánál, mint én vagyok, saját önbecsülését, önképét is rombolja az efféle esemény.

Az elvonatkoztatás elmaradása persze más szempontból meg nagyon is hasznos és jó fejlemény. Azt bizonyítja ugyanis, hogy az aktusunkat minden baszós-kefélős tartalmi elemével együtt mégiscsak inkább a meghitt együttlét és az elengedettség jellemzi, és sokkal inkább szeretkezés, mintsem technikailag tökéletesen kivitelezett lepedőakrobatikai mutatvány.

Zárójeles megjegyzés: természetesen a legjobb, a felülmúlhatatlan a kettő tökéletes ötvözete. A teljes elengedettség. Ilyen is volt már, és lesz is még, de ez másik poszt témája lesz, ha lesz.

Vissza a faszveréshez. Ami nálam nem is igazi "verés" a szó eredeti, kétszemélyes értelmében. Imádom ugyan a verést, a kemény, határozott, már-már fájdalmas és erős kezelést is, ha valaki jól, élvezettel és szeretettel, leginkább pedig maga is kellően felizgulva csinálja. Nem udvarlás, bók vagy efféle, hanem szikár tény: Maxina ebben (is!) nagyon a topon van. Az ő kezei között még számomra, az örök elégedetlen, magával nehezen békülő, nyűgös amatőr pornószínész-jelölt számára is értelmet nyer az a kifejezés, hogy "férfiasság".
Magam azonban más módszerekkel élek. A legegyszerűbb, kamasz koromban elsajátított és nő-mentes időszakaimban alkalmazott eljárás a jobbkezes maszti. Ez is megér(het) egy misét, avagy egy újabb poszt lehetősége a láthatáron. Ami pedig a tegnapelőttit illeti: ez a kettes számú, érett férfikoromban bevezetett és tökéletesített balos-terápiás módszerrel történt.

Először is elhelyezkedtem a monitor előtt, és behúztam a függönyt. Ez azért érdekes momentum, mert általában a lakás e belátható részében történő bármilyen aktusunk során arra szoktam nagy gondot fordítani (már amikor van még időm-erőm-energiám erre), hogy a függöny ne akadályozza a belátást a szemközti szomszéd és esetleges hölgyvendége számára. Mielőtt bárki gondatlansággal vádolna, jelzem, hogy pontosan tisztában vagyunk azzal, kik vagyunk, kikkel élünk és mikor mit csinálunk. Tavasztól őszig ráadásul a két lakás közötti vizuális kapcsolat audió-csatornával is kiszélesedik, ami legalább olyan izgalmas és izgató lehet adott esetben.
Az előkészületekhez tartozik ilyenkor a síkosító és valamilyen törölköző odakészítése. Miután ez megtörtént, kényelembe helyezkedtem, és kerestem valamilyen kiindulási pontot a kedvenc videóim közül. Most éppen erre a sorozatra esett a választásom: http://xhamster.com/movies/267515/fuckface_competition.html Aki szereti a mélytorkozást és a farokverést, annak nem kell magyaráznom, miért - aki meg nem, annak hiába is ecsetelném miért és mitől olyan jó ez a sorozat.

Ahogy elkezdődik a videó, először csak megigazítom magam, hogy kényelmesen hozzáférjek a műszeremhez, aztán szépen lassan a tenyerembe csorgatom a síkosítót, és nagyon lassú, percíz mozdulatokkal a zacskótól a makk hegyéig benedvesítem magam. Ez idő alatt már teljes az erekció. Innentől fogva a jobb kéz pihen, illetve később a zacskó és a bőr hátrahúzásában, megfeszítésében és rögzítésében lesz passzív, de fontos szerepe. Magához a faszhoz, különösen a legérzékenyebb részeken kizárólag ballal érek hozzá. Azért fontos ez, mert elvileg ez az ügyetlenebb, kevésbé koordinált mozgásokra képes kezem. Elkezdődik a "tréning": váltogatom a feszítést, simítást, ujjaimból készült gyűrűvel való szorítást, körömmel való érintést, szorítást, ritmikus és szaggatott fel-le mozgásokat és megállásokat, újabb szorításokat, rántásokat. Így megy ez percekig, teljes figyelem és koncentráció mellett. Természetesen ilyenkorra már előfordul, hogy a képernyőn látottak mellett saját emlékképek is előtérbe kerülnek, éppen úgy, mint a még meg nem élt, de becélzott fantáziák. A lényeg pedig az, hogy ne engedjek a csábításnak, ami a jobb kézre váltást és így a szinte azonnali, hatalmas, robbanós élvezést jelentené.

Tegnapelőtt nem jutottam igazán sokra, korábbi magamhoz képest legalábbis. Talán tizenkét-tizenöt perc telhetett el, amikor minden erőfeszítésem ellenére kibuggyant a sűrű, forró és illatos geci. Lassú, igazán gerincvelőből induló, "nagy" élvezés volt.

A tanulság pedig annyi: gyakrabban kellene karbantartanom magam, mert hiszen maga a folyamat önmagában is jó, hasznossága pedig kapcsolatunk szempontjából szerintem elvitathatatlan. Vajon így van-e valóban, férfi (és nő)társaim?