Maxina szerint előző bejegyzése "nem éppen egy szexblogba való" volt. Lehet... Az én előző bejegyzésem sem igazán "afféle" volt, ezt is elismerem.

Álljon hát itt és most egy kiegészítés, a megfelelő stílusban.

A szexről és a megismételhetetlenről, a frenetikusról, és arról, hogy mit is számít mindez?!

Igen, nem hazudok (mert minek?), nem szépítgetek (mert minek?). Igen, szopott már le úgy nő, hogy azt éreztem, egy tüzes fejpánt van rajtam, mint szegény Dózsa Györgynek az ő koronája. Igen, basztam már meg úgy nőt, hogy azt éreztem, egy szögekkel kivert derékszíj van a csípőmön, amit az ejakuláció pillanatában valami szorgos kis hóhérsegéd húz szorosra a hátam mögött. Igen, zuhantam már félájultan, mind a 85 (régebben több, akár 105) kilómmal rá az alattam ártatlanul élvező nőszemélyre, öntudatlanul hörögve és majdnem agyonnyomva. Igen, nyaltam már nőt úgy, hogy azt mondja, őt még soha (férfi...) így nem nyalta. És? Együtt élek-e bármelyikkel ma? Nem. Maxinával élek együtt, a szerelmemmel.

Vele, akinek minden alkalommal hüvelyi orgazmusa volt élete első nagy szerelmével. Aki a lakás minden helyiségében őrületeseket kefélt X-szel. Aki élvezett utcán és téren, nyáron és télen Y-nal. És fel sem kelt az ágyból Z-vel, napokig. És aki velem él most, a szerelmével.

Ám mielőtt valami öreges-megbékélős-lenyugvós szentimentalizmus kerítene hatalmába, és úgy tűnhetne, hogy minket bizony valami ezoterikus szellemi harmónia és a mélyen átélt érzelmek tartanak össze, miközben a szex éppen megfelelő, elmegy, hellyel-közzel jó, vagy többé-kevésbé megfelelő", azért tisztázzunk dolgokat!

Maxinának mostanában, húsz év szünet után ismét volt hüvelyi orgazmusa, ha nem is mindig, és nem is ugyanolyan, mint anno. És van G-pontja, A-pontja és U-pontja, amikről eddig csak sejtései voltak. És nekem igenis nagyobb  a farkam, úgy 3-8 milliméterrel, amikor ő veszi a kezébe, és veri, ahogyan tényleg csak ő tudja. És bár még mindig félek, mégis múlóban a félelmem a korai magömléstől és az impotenciától. És előfordult, hogy háromszor élveztem úgy, hogy egyfolytában megmaradt a merevedésem (korábban a kétszeri is csodaszámba ment). És sorolhatnám még napestig, mi minden van, ami korábban nem volt, vagy nem olyan volt, vagy volt, de eltűnt az életünkből.

A lényeg azért mégis az: a szex bár kibaszott fontos része a kapcsolatnak, de nem a legfontosabb. Viszont: ha az is jó, akkor minden kurva jó!

Hát ennyit akartam még mondani.

(a mélytorkozásról pedig majd külön, hosszabban értekeznék, egy másik alkalommal)