Mert az a lelkem, polgári foglalkozását, szakmáját tekintve... és valljuk be, legidegesítőbb tulajdonsága a privát életben is éppen az állandó és folyamatos népművelés, ha kell, ha nem módszerrel. Ez van.

No mármost: amikor olvas, például ilyeneket:http://velvet.hu/szex/2012/12/10/nok_es_a_porno/ akkor azonnal bele is éli magát a helyzetbe, és olyan próbál lenni a szexualitás területén, mint anno Klebelsberg Kúnó báró a nép/közoktatásban. Lánglelkű forradalmár, jótevő, megújító. Világító fáklya a szexualitás sötét erdejében, akinek a nyomán a fiatalok (meg persze az idősebek is) felszabadult és lelkes tömege indul el a tiszta, örömteli nemiség útján.

A magasztos gondolatokat elhagyva térjünk rá rögvest a konkrét pinázásra. Különösen aktuális ez most (ld. Maxina aktuális bejegyzéseit), amikor a mi általunk épített, katartikus érzelmi-szexuális hullámvasút minden létező newtoni törvényre rácáfolva, már-már einsteini módon egyszerre van a hullámhegyek tetején és alján.

A fantázia, mint olyan. És a ráfordított energia. Meg a fáradtság, és persze a fáradság.

A lényeg valahol ott van: sem magaddal, sem senkivel nem lehetsz annyira közömbös, hogy bármikor is azt mondd: hagyjuk a fenébe! Mert amikor azt mondod, fáradt vagyok, nincsen erőm, elég volt, nem bírom... vagy hasonlók - akkor azt teszed éppen, ami a legszörnyűbb bűn, amit gondolkodó és érző lény (más néven Ember) elkövethet. lemondasz valakiről. Kapcsolat esetében ez rögtön kettős gyilkosság, kettős bűn. Lemondani magadról és a másikról.

Mi a megoldás? Max, a népművelő azt mondja, hogy ha megtanulsz nem-lemondani, akkor előbb vagy utóbb célba érsz. Sose félj használni a fantáziádat, sose félj használni másokét is akár. MindEgy. Csak használj valamit. Ha pornó kell, legyen az. Ha eszköz, legyen az. Ha bizarr szerepjáték, hát akkor azt. Ha szentimentális sablon, akkor élj azzal. Egyet ne tegyél: ne nyugodj bele a most-ba, ha csak egy kicsit is úgy érzed, az a most nem az ideális.

Ennyi. Ja, meg még valami: amikor "minden rendben", akkor élvezd a pillanatot, ami akár örökké is eltarthat - de azért bujkáljon benned egy titkos mosoly, vagy nevezhetjük kisördögnek is. És mondja azt ez a mosoly vagy ördög: Bizony, ez most jó most - és lesz még ennél is jobb most! És aztán még jobb, és még, és még... És ne hagyd, hogy ezért kinevessenek, hogy megszóljanak, vagy hogy telhetetlennek, nekedsemmisejó-embernek nevezzenek! Inkább fogd kézen a kételkedőt, öleld át, csókold, becézd, izgasd és elégítsd ki, egyszer vagy ezerszer, ahogyan soha még. Hogy lássa: mindig van a jónál is jobb. És ez soha nem arról szól, hogy ami van, az nem jó.

(Igen, kint van a tábla, hogy "Veszélyes üzem!" Mégis, csak így érdemes. Mindenki tudja, aki ebben az üzemben dolgozik, kérdezz akárkit. És mind meg is mondja: máshol dolgozni unalmas.)